Miért érdemes a vitatkozással foglalkozni?

„A szónokság szabad nép körében támad, s szabad nép életéhez tartozik. Ének hangja szelidíté meg a vad csoportokat; a mívelt nemzet tömegét szónoklat vezérli, s ennélfogva nem hiú gond az melyet ékesszólás elérésére szentelünk. Szó szavat húz maga után; élő tanácskozásban fejlik ki, s tartatik fenn a szabadság szelleme; s jaj a nemzetnek, mely írott parancsokat némán olvas, s vakon engedelmeskedik! Add hozzá, hogy a szónokság sok és mély tudományt, sok és lélekemelő gyakorlást, sok és szívrázó erőt kíván, s mondhatod-e haszontalannak a fáradságot, mely annak megnyerésére éveken kereszttűl fordíttatik?”

Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Mint arra Kölcsey is olyan szépen rámutat, a szónoklat és a vitatkozás a demokratikus társadalmak működésének elengedhetetlen velejárója. Már az athéni demokráciában is rendszeresen összejöttek a szavazati joggal bíró polgárok, és megvitatták a köz ügyeit, mielőtt szavazataikkal döntöttek volna törvényekről, háborúról és békéről. A mai modern demokratikus társadalmakban nagyon sok szinten folynak viták. Politikai viták folynak a közügyeinkről a Parlamentben, jogi viták folynak a bíróságokon, tudományos viták folynak az egyetemeken és tudományos fórumokon, de találkozhatunk vitákkal az írott vagy elektronikus sajtóban is.

A nyilvános vitákat azokban a társadalmakban becsülik igazán, ahol az emberi szabadságnak és azon belül a szólásszabadságnak nagy fontosságot tulajdonítanak, hiszen a közszónoklat és a nyilvános viták az eszmék szabad ütköztetése nyomán a közjót segítik elő. Nem véletlen tehát az sem, hogy a retorika iránti érdeklődés napjainkban újra megélénkült, hiszen a Magyarországon felnövekvő új generációnak ismét szüksége lehet arra, hogy felkészüljön a kulturált és színvonalas nyilvános szereplésre a közélet számtalan területén.

A megadott szabályok szerinti vitatkozás hallatlanul fejleszti a rendszeres és logikus kritikai gondolkodást, ami abban segít, hogy

·      az igazság fontosságát felismerjük

·      az igazat meg tudjuk különböztetni a hamistól

·      megtanuljuk a tények alapos elemzésének módszereit

·      kifejlesszük azt a képességünket, hogy másokat meg tudunk győzni

·      nyitottá váljunk ahhoz, hogy mások is meg tudjanak győzni bennünket.

·      képesek legyünk párbeszédes formában eszméket és gondolatokat cserélni.

A vitákban csak akkor lehet sikereket elérni, ha megtanultok a másik ember mondanivalójára előítélet-mentesen odafigyelni. A viták rendkívüli módon fejlesztik a kifejező képességeteket és a kommunikációs készségeket általában. Az erőteljes érveléshez nem szükséges azonban az igazunkat kizárólagosnak képzelni. Az ilyen erőszakos álláspont fanatikusnak tűnhet a hallgatóság számára, és inkább gyengíti, mint erősíti a vitázó helyzetét. Az ellentmondást nem tűrő érvek legtöbbször nagyon sematikusak is. A világot jók és rosszak, igen és nem kettősségére egyszerűsítik le. Az igazi jó vitaképzés a tanulók érvelési készségét erkölcsi keretek között fejleszti. Azt keressük ugyanis, hogy mi a jó, mi az az érték, amiért érdemes küzdeni, érdemes vitába szállni.

Az érveléstan tanulmányozása során az érvekkel való visszaélés, a csúsztatások módszereit is megismeritek. Ez védettebbé tesz a különféle manipulatív szándékokkal szemben. Könnyebben felismeritek, amikor egy reklám vagy egy propaganda-fogás félre akar vezetni. Minél kevésbé lehet valakit manipulálni, annál nagyobb esélye van arra, hogy autonóm, önálló véleményformálásra alkalmas ember váljon belőle.

A viták során számos izgalmas témával fogtok mélységében foglalkozni. Azáltal, hogy önállóan kell megfogalmazni és megvédeni álláspontotokat, a lexikális ismeretek igazi tudássá válnak számotokra, hiszen az a terület, ahol az ember problémákat old meg, emlékezetesebbé válik a számára, mint amit csak „megtanult”.

Megtanuljátok, hogyan kell egyszerre beszélni és gondolkodni. A retorikai felkészültség az élet nagyon sok területén segítséget jelent. Végül, de nem utolsó sorban a retorika és a disputa hallatlanul szórakoztató időtöltés.